A 2020-as mézes puszedli receptje alapján készült, de továbbfejlesztve.
Tészta: a liszthez kevertem egy-egy teáskanál gyömbérport, fahéjat és őrölt szegfűszeget. Mivel a tészta nem akart összeállni, tettem bele még kb 3 dkg vajat és fél dl mandulatejet. Éjszakai pihentetés után kb fél cm vastagra nyújtottam, felét pogácsaszaggatóval, felét mindenféle formával szaggattam ki (csillagtól az elefántig, ami volt otthon), a sütés az eredeti recept szerint ment.
A nem korong alakúakat a tojáshabbal vontuk be, de most nem volt kemény habbá verve, sem gőz fölött, így sokkal folyékonyabb maradt. Miki csak belemártotta őket a habba, majd ezüst cukorgolyókkal díszítettem: szemöldökcsipesszel rakosgattam őket egyenként.
A korongokhoz 25 dkg marcipánmasszát összegyúrtam 5-6 csepp keserűmandula-aromával és egy evőkanál porcukorral, majd porcukorral behintett deszkán 2-3 mm vastagra nyújtottam. A tésztához használtnál eggyel nagyobb pogácsaszaggatóval kiszaggattam őket. A puszedlikre egy-egy kiskanál ribizlilekvárt tettem (felükre feketeribizlit, a másik felükre pirosribizlit), majd a marcipánlapot, a szélét enyhén lenyomkodtam. Végül ganache került a tetejükre: kb 10 dkg étcsokit Miki felolvasztott 2 dl habtejszínben, ebbe mártotta a puszedliket.
Amikor találtam a szekrényben egy pici tubus aranyszínű cukormázat, feldíszítettem vele a maradék fehér puszedliket.
